Nem gondolom, hogy van egy kifejezett zenei stílus, ami tetszik, nagyon változó az ízlésem ezen a téren. A Children of Distance az egyetlen olyan együttes, akinek minden számát (a régieket is) kívülről fújom, és minden helyzetre eszembe jut egy idézet valamelyik zenéjükből. Azért szeretem őket, mert nem szálltak el az ismertségtől, és mert a zenéik az életről szólnak - nincs olyan ember, akinek az életére ne illene valamelyik számuk.
Mellettük még Horváth Tamást valamint Rault hallgatok főképp, magyarok közül. Sok idegen nyelvűt is hallgatok, a legtöbb angol nyelvű, de sok német is megtalálható az MP4-emen - Leb deine Träume, és szinte az összes többi Luxuslärm zene, valamint nagyon sok Rammstein is.