Először is - új css-t raktam fel a blogra, ami ezúttal a css-kodok.gp-ről származik, és imádom. 
Másodszor pedig - a suli harmadik hetére sikeresen megbetegedtem. Valószínűnek tartom, azért beteg a fél osztály jelenleg (33-an vagyunk), mert nyáron a szervezetünk elszokott attól, hogy korán kelünk, buszozunk, és sok ember vesz minket körül, akik bacilusokat hordoznak magukkal... Meg hát sok diák nyarában nem volt semmi rendszer - szeptembertől viszont ismét ugyanakkor kelünk nap mint nap, bemegyünk a suliba, ugyanakkor kijövünk, stb... Hozzá kell szokni. 
Harmadszor - megváltoztattam az user-nevem. Mától Anzix vagyok, nem Rose. A Rose nevet nem éreztem magaménak. A rózsa nem a kedvenc virágom, a rózsaszín nem a kedvenc színem, szóval ez nem én voltam. Az Anzix névben pedig kicsivel több egyediséget vélek felfedezni.
Negyedszer... - Mindenki annyira megváltozott! Az osztálytársam, akinek a tavalyi tanévét az tette ki, hogy engem cseszegetett, lépten-nyomon belémkötött, a nevembe, a külsőmbe, a belsőmbe, mindenembe, szeptember 1 óta egy padsorban, sőt, bizonyos órákon mellettem(!) ül, egy szó nélkül... Gábor egyre jobban irritál, egyre jobban úgy érzem, hogy minden kérdésével átlép egy határt, amihez semmi joga nem lenne, a válaszokhoz pedig semmi köze! Robi pedig... nos, hatalmasat csalódtam benne. Születésnapján üzenetben felköszöntöttem, ami fél percet vett el az életemből. Ő ezt látta, viszont arra már nem vette a fáradságot, hogy fél percet (se) áldozzon rám, és esetleg egy "Köszi!"-t visszaírjon. Hahóó, két hónapja még úgy fogalmazott, hogy haverok vagyunk!
Végül pedig - Kezdem úgy érezni, hogy egyre inkább felnyílik a szemem, és észreveszem azokat a dolgokat a cirkusszal kapcsolatosan, amiket eddig nem. Hogy az a cirkusz, amiről eddig azt hittem, hogy nincs tőlük jobb, tulajdonképp semmiben nem különbözik Richterék cirkuszától. Undorodom tőlük lassan. Annyi dolgot megígértek... és eddig egyikből sem lett semmi. A rendelt pólókat június óta várom, hogy kapjak róluk valami hírt. Tavalyi nyáron az igazgató megígérte, hogy postáz egy emléklapot a Cirkuszok Éjszakájáról... nos, még mindig nem ért ide. Istenem... miért voltam eddig ilyen vak???